A nyugati könyvesboltokból szinte teljesen hiányoznak a kortárs orosz nacionalisták művei. Ennek is betudható, hogy a Nyugat még saját történészei szerint sem érti Oroszországot. Hogyan gondolkodik a jövőről Alekszandr Dugin, az Eurázsia-gondolat legismertebb orosz teoretikusa?
Ezeken a hasábokon már emlegettem régi kedvencem, Norman Davies angol történészóriás meglátását, amely szerint a Nyugat azért nem érti Oroszországot, mert mindenkire – így rá is – saját, haladásközpontú történelemszemléletét tekinti érvényesnek ahelyett, hogy megkísérelné megérteni a helyi gondolkodást. Igazát illusztrálja, hogy az angolszász egyetemek könyvesboltjaiban csak nyugati szerzők – szükségszerűen liberális – Oroszország-értelmezéseit találjuk, orosz nacionalista művek fordításait hiába keresnénk. Hogy e jelenségnek a vágyvezérelt gondolkodás vagy a kíváncsiság hiánya az oka, a végeredményt nem befolyásolja. Nekünk, magyaroknak érdemes másképp csinálni.
Heti recenzióm tárgya az idén hatvanéves Alekszandr Dugin, a moszkvai Lomonoszov Egyetem egykori professzora, az orosz közéletben az 1980-as évek óta aktív (kezdetben antikommunista) filozófus és geopolitikai elemző és legutóbbi műve, a magyarul is megjelent Eurázsiai küldetés. A katonaihírszerző-családba született Dugin befolyásáról szerte a nyugati féltekén szélsőséges nézőpontok ütköznek, könyvei egyesek szerint Vlagyimir Putyin legfőbb szellemi inspirációját adják, mások elszigetelt fasisztaként tekintenek rá. Tény, hogy a személyét övező legendák – valóságtartalmuktól függetlenül – önmagukban növelték Dugin árfolyamát a „befolyástőzsdén”. Hogyan gondolkodik Oroszország talán legismertebb mai teoretikusa a civilizációk összecsapásáról?
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az ukránok az egyik korosodó Mig-29-es vadászbombázója sikeresen akciózott.
Az egész szerinte nem volt más, mint egy „geg”.
